Megemlékezések

Amikor hozzátartozóink családtagjaink vagy ismerőseink eltávoznak, az élők a földi létezését hiányoljuk „magunkra maradtunk”.
Tudhatjuk azt is, hogy ők már a fény útját járva léteznek tovább ahol már nincs félelem, fájdalom csak a béke és a szeretet, átminősülve minden mit eddig tapasztaltak meg.
Mi sem veszítjük el őket örökre, hiszen emléküket lelkünkben őrizve vannak tovább.
Egy emlék, egy gyertyát gyújthatsz bárhol is vagy bármikor megteheted,
hiszen a gyertya fénye megmutatja neked azt, hogy emlékezni lehet úgy is, hogy
az nem helyhez kötve van.

Áldás
Ámen

(Gyebrovszki Klára „Mária”)
A lét határozza meg a tudatot,
a tudatosságunk pedig a létezésünk minőségét!